Dr. Ámbédkar Iskola

Önarckép projekt

2008.10.29. Kategorizálva: Címlap, Diákok      Címkézve:

Roma önarcképek - a diszkrimináció ellen

Telepítsd a Flash Playert a lejátszáshoz! Forrás: Menedék Egyesület

A kiálításon a Dr. Ámbédkar Gimnázium diákjainak óriásplakátjai láthatók.

„Kiállítás önarcképekből. Nem úgy, ahogy mi látjuk őket, hanem ahogyan ők szeretnék láttatni önmagukat. Ez is a küzdelem egyik formája a diszkrimináció ellen. A Reggeli Jam vendégei Mészáros Attila, projektvezető és Gerő Marcell, képzőművész.” (ATV, 2008. október 15.)

Roma vágyak kiállítás

Rauh Edit, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakállamtikára nyitotta meg a Magyar Telekom Székházában látható „Roma vágyak” óriásplakát-kampány képeit tartalmazó kiállítást kedden.

Magyarország jövője a többségi társadalom kisebbséghez való viszonyán is múlik, amit az állam vezetői jelentékenyen befolyásolhatnak - mondta Rauh Edit, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium esélyegyenlőségért felelős szakállamtitkára kedden Budapesten, a Roma vágyak elnevezésű óriásplakát-kiállítás megnyitóján.

A szakállamtitkár hangsúlyozta, hogy a romákkal szembeni előítélet csökkentése, valamint médiabeli megjelenésük elősegítése érdekében indította a tárca a Roma vágyak című plakátkampányt júniusban. Kitért arra, hogy az óriásplakátokat a metróaluljárókban és a köztereken eddig is lehetett látni, most pedig egy kiállítóteremben gyűjtötték egybe ezeket. Az öt különböző plakát roma származású emberek egyszerű, hétköznapi vágyait jeleníti meg.

Külön kiemelte az óriásplakátok témái közül a minőségi oktatásra, a sikeres életre, valamint a békés öregkor elérésére való vágyódást. A célokkal kapcsolatban megjegyezte: azzal romák és nem romák egyaránt azonosulni tudnak, így a közvéleményben is tudatosulhatnak az óriásplakátoknak köszönhetően, hogy a vágyakban nincs különbség az emberek között.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy ez a kiállítás kiegészült az óriásplakátoknál kisebb méretű darabokból álló Önarckép elnevezésű kiállítással, amelyeken szintén romák mutatják be terveiket.

A plakátokon látható egyebek mellett egy roma család, amely arról tájékoztat, hogy a falujukban nem engedik be őket a szüreti bálra, megtekinthető továbbá egy vendéglős, aki mediterrán környezetben képzeli el jövőjét, valamint egy cigány disc-jockey, aki arról álmodozik, hogy karriert fut be.

A plakátkiállításnak is szervezeti keretet adó, két éve indult Roma Integráció Évtizede Programmal kapcsolatban Rauh Edit kijelentette: a 12 országot magában foglaló kezdeményezés célja a társadalomban a romákról alkotott kép pozitív irányú megváltoztatása, a velük kapcsolatos sztereotípiák lerombolása, a szegregáció megszüntetése. Ehhez kapcsolódóan megjegyezte, hogy Magyarországon a romák negatív megkülönböztetése mindennapos.

Ratatics Mihály, a kiállításnak helyszínt nyújtó Magyar Telekom humán erőforrás igazgatója a megnyitón kiemelte: sokan tehetnek azért, hogy a különbség romák és nem romák között csökkenjen, végül megszűnjön. Elmondása szerint vállalatuk a nagy cégek közül Magyarországon először dolgozott ki esélyegyenlőségi tervet, hogy megszűnjön a munkavállalók alkalmazásában a hátrányos helyzetűek diszkriminációja. Arról is beszélt, hogy a romák integrációjában a multinacionális vállalatok is aktívan közreműködhetnek.

Mi is az a „Vágy képek” sorozat?

A „Vágy képek” sorozat eredendően Bakos Gábor és Weber Imre képzőművészek köztérre szánt művészeti projektje. A sorozatot a két művész 1999 óta folyamatosan bővíti. Az egyes darabok az alapkoncepció szerint plakáton láthatóak. A „Vágy” a megrendelők és művészek közötti speciális viszonyon alapul. Az alkotók folyamatos egyeztetés, és hosszas előkészítő munka során vizualizálják a megrendelő, vagyis a „vágyakozó” által megfogalmazott vágyat. A képválogatást, szerkesztést, fotózást és grafikai munkát éppen ezért mélyinterjúk, hosszú beszélgetések előzik meg.

A „Roma vágyak” projektről:

A 2008-as „Vágy képek” sorozat romákkal készült interjúk alapján valósult meg, így romák vágyai öltenek formát a plakátokon. A plakátok köztérre szánt alkotások. Olyan közegben kerülnek nyilvánosság elé, ahol a megszokás szerint cégek (hirdetők, és nem magánemberek) gazdasági érdekű üzeneteit várnánk. Így a vágyak a köztéri hirdetésekkel konkurálva jelennek meg.

A reklámok, és a reklámok megrendelői, a nagyvállalatok kulcsszerepet játszanak a figyelemfelkeltésben. Mindezidáig a roma integráció tekintetében nem épített senki erre a kapacitásra, ezért a Szociális és Munkaügyi Minisztérium a kampánnyal nyitni szeretne e szféra felé. Hosszú távú célunk a romákkal szembeni attitűd megváltoztatása, az esélyegyenlőség médiabeli megjelenésének megteremtése. E célt szolgálja a művészi program keretébe ágyazódó „Roma vágyak” projekt. A projekt célcsoportja a döntéshozói-vállalatvezetői réteg, és a közvélemény.

E hosszú távú cél megvalósításának első lépése ez az óriásplakát-kampány. A művészek, Bakos Gábor és Weber Imre által megkérdezett 5 személy: Kolompár Gina, Bogdán Imre, Ónodi Péter, Szirmai Norbert és Horváth Rezsőné Ilon vágyait láthattuk az elkészült alkotásokon a metróaluljárókban. Ezek a képek egyszerű emberi vágyakat jelenítenek meg, amelyekkel bárki azonosulhat: szabadság, a napi gondoktól való függetlenség, minőségi oktatás a jövő generációjának, sikeres élet, egy életcél megvalósulása, boldog, békés öregkor egy távoli jövőben, szép környezetben.

Ha a vágyak szintjén nincs különbség ember és ember közt, más tekintetben sincs értelme megkülönböztetést tenni - üzeni a képzőművészeti projekt. A reklámok a széppel, jóval, harmonikussal való azonosulás iránti vágyra építenek. Erre a pszichológiára alapoz a „Roma vágyak” sorozat is.

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium Roma Integrációs Főosztálya az Európai Bizottság által az „Európai Közösségi Foglalkoztatási és Társadalmi Szolidaritási Program - PROGRESS (2007-2013)” keretében meghirdetett pályázatban elnyert támogatásból finanszírozta a fentiekben ismertetett óriásplakát- és médiakampányt.

A projekt ötletgazdája és lebonyolítója az ARC Kft.

Az Önarckép projektről

Az „Önarckép” projekt célja volt, hogy újszerű módon segítse a Magyarországon élő migránsok és romák társadalmi befogadását, integrációját. A társadalmi köztudat formálásának egy újszerű, Angliában kifejlesztett és sikerrel alkalmazott módját választották, melynek keretében nem a hagyományos módon, a többségi társadalom szemszögéből mutatják be a diszkriminált csoportok tagjait, hanem az egyes érintett személyeknek biztosítanak lehetőséget a bemutatkozásra. A projektet a Menedék Egyesület koordinálja, partnerei az Artemisszió Alapítvány és a Fact Alapítvány, támogatója pedig az Európai Unió Átmeneti Támogatási programja és a Szociális és Munkaügyi Minisztérium.

A különféle művészi eszközökkel létrehozott önarcképeket, üzeneteket különböző médiumokban mutatják be, ezzel segítik elő a sok szempontból hasonló okok miatt diszkriminált két célcsoport (a menekültek és a romák) előítélet-mentes bemutatkozását.

A projektben az angliai Media19 cég által kifejlesztett módszert adták át hazai művészeknek, akik több különböző helyszínen, három héten át dolgoztak együtt romákkal. Az angol modell alkalmazásával az volt a cél, hogy egy újszerű társadalmi szemlélet-formáló módszer honosodjon meg Magyarországon, a későbbi, minél szélesebb körű alkalmazás érdekében.

Az alkotás folyamata három tevékenységből állt. Az előkészítésből, az alkotó munkából és az utómunkálatokból. A fő cél az volt, hogy a diszkriminált, sok esetben tétlenségre ítélt csoportokat bevonják a közös munkába, fejlesszék képességeiket, javítsák pszicho-szociális állapotukat. Olyan alkotásokat hozzanak létre, amelyek hiteles képet adhatnak a csoportról, reprezentálhatják azt, és előítélet-mentes képet közvetíthetnek a többségi társadalom részére. A Menedék Egyesület négy portréfilmet készített a projekt végrehajtása során, amelyek bemutatása szándékuk szerint csökkenti a közös munkába bevont csoportokkal szembeni elutasító attitűdöt, növeli az esélyegyenlőséget. A kampány célja, hogy növelje a társadalmi érzékenységet, formálja a köztudatot, elősegítse a társadalmi párbeszédet, csökkentse a diszkriminációt. Első körben migránsok önarcképeit mutatta be a szervezet, (www.menedek.hu/onarckep), szeptembertől pedig megkezdik a romák közreműködésével készült önarcképek publikálását.

A kiállítás-sorozat helyszínei:

A vidéki rendezvények tervezett időpontjai:

  • nov. 3. - Fadd, Művelődési Ház, 17.00 óra;
  • nov. 10. - Galgagyörk, Művelődési Ház, 17:30;
  • nov. 17. - Székesfehérvár, Kodolányi János Főiskola, főépület - aula, 11.00 óra;
  • nov. 24. - Pácin, Faluház, 17.00 óra.

Forrás: Szociális és Munkaügyi Minisztérium

Nincs komment:

Kommentküldő:

A név meg fog jelenni, az e-mail nem fog megjelenni, a honlap meg fog jelenni, az összeadás a spamvédelmet szolgálja.

OM-szám

201035 (Ha szeretnéd a Gimnáziumunkat az Oktatási Minisztérium különböző oldalain megkeresni, akkor szükséged lesz erre az azonosító számra.)

Iskolánk 1. rész

Iskolánk (1. rész)
Iskolánk Dr. Ámbédkar indiai történelmi személyről kapta a nevét. Ámbédkar kaszton kívüli pária családban, legkisebb fiúként látta meg a világot. Egy gazdag mahárádzsa ösztöndíja segítségével New Yorkban és Londonban szerzett tudományos fokozatokat, majd visszatért hazájába. Ügyvéd, polgárjogi harcos, majd miniszter lett belőle. A kasztrendszer elnyomásában élő érinthetetlen tömegek helyzetében döntő fordulatot ért el. Úgy látjuk, hogy a romák számára ez igazán időszerű üzenet az őshazából.

Iskolánk 2. rész

Iskolánk (2. rész)
Iskolánk olyan észak-magyarországi közösségeket szolgál ki, ahol az érettségizettek aránya jelenleg 1% alatt van. A sajókazai, laki, alsóvadászi, homrogdi cigánytelepeken több ezer ember él, akiket a középfokú közoktatás nem ér el. Hiszünk abban, hogy megfelelő pedagógiai munkával más hazai lakosságcsoportokhoz hasonlóan itt is érettségit és versenyképes szakmát lehet adni a diákok kezébe. Fiatalokat és felnőtteket (nappalin és estin) együttesen tanítunk mert ha egy családból többen is tanulnak, nagyobb az esély a sikerre.

Iskolánk 3. rész

Iskolánk (3. rész)
Iskolánk személyiség-központú reformpedagógiai eljárásokat, informatikát, angol nyelvet és modern tudományt kínál. Ehhez igénybe vesszük a magyar társadalmi környezet parlagon heverő erőforrásait. Szunnyadó energiákat aktivizálunk azért, hogy hazánk legszegényebb közösségeiben is magas színvonalú középiskolai kínálat jelenjen meg.

Iskolánk 4. rész

Iskolánk (4. rész)
Iskolánk feladata a szűkös létből kivezető utakra rámutatni, és a külvilág felől érkező ingereket „élvezhetővé” tenni. Már az iskola megalapítása előtt éveken keresztül tudatosan személyes kapcsolatokat építettünk a mi diákjaink és más iskolák diákjai között. Feladatunk a diákok és családjaik részére a kedvezőbb helyzetű társadalmi rétegek életmód-mintáinak közvetítése. Különösen égető ennek szüksége az egészségmagatartás területén, hiszen nem azért tanulunk éveket, hogy utána korán meghaljunk, mint a falusi szegény emberek.

Iskolánk 5. rész

Iskolánk (5. rész)
Iskolánk szegregált környezetben jön létre, mégis a társadalmi integráció útját járja. Magas szintű oktatási szolgáltatást hozunk létre abban a közegben, amely teljesen ellátatlan. A hiányt keresletként értelmezzük, és kielégítjük. Az így létrejött szolgáltatás természetesen a nem cigány környezetre is vonzerőt gyakorol, s értékes kapcsolatok épülnek a szegregált közösségek körül. Hiszünk abban, hogy azokból a falvakból, amelyek ma fekete lyukak az ország térképén, fényes csillag válhat.

Iskolánk 6. rész

Iskolánk (6. rész)
Iskolánk a cigánysághoz köthető életmódmintákat értékesként mutatja fel. Az életformát váltó alsóvadásziak, sajókazaiak, lakiak, homrogdiak még legalább egy-két emberöltőn keresztül sok unokatestvérrel, hatalmas rokonsággal fognak rendelkezni. Ez természetesen érték, de a megítélése sajnos korántsem egyértelmű a megye közvéleményében. Az iskola nemzetiségi pedagógiai feladatai közé tartozik hogy a diákjainknak legyenek megalapozott érveik saját életmódjuk vállalásához.

Iskolánk 7. rész

Iskolánk (7. rész)
Iskolánk kínálatának lényege az érettségi. Szakképzést azoknak nyújtunk, akik érettségivel együtt akarnak szakmát szerezni. Még az általános iskolából lemorzsolódott jelentkezőkkel is tisztázzuk: a cél nem pusztán a nyolc osztály - a tanulás nálunk a társadalmi helyzet megváltoztatását célozza.

Az összes rész egyben

Iskolánk

  • Példa egy toleráns szellemű iskolára: [...] Mostani rendhagyó bejegyzésünk vendégszerzője, Derdák Tibor szociológus, a dr. Ámbédkár Iskola igazgatója rövid írásában bemutat
  • Dakota Viktoria: Hiába keresem az adószámot, nincs benne a NAV érvényes civil adatbázisában. Elírták? Dzsaj Bhím Közösségnek, az adószámunk: 18292909
  • Orsós Zoltán: Ott voltam, és nagyon jól sikerült! Sok sikert a továbbiakban
  • Orsós Zoltán: Gratulálok!
  • Puzsár József: Kedves Tibor! Egyik ismerősömtől, Komlós Krisztinától hallottam az Önök iskolájáról. Szeretnék Pécsett gyökeret ereszteni Győr ut

Tartalomjegyzék

Kontakt

    Igazgató:
    Derdák Tibor
    derdak@ambedkar.hu

    Cím:
    3720 Sajókaza, Rákóczi F. u. 29.

    Székhely:
    3532 Miskolc, Tátra utca 2.

    Telephelyek:
    3600 Ózd, Petőfi út 18-20.
    3659 Sáta, Kolozsvári út 5.

    Telefon/Fax:
    (06) 48-788-700

    A fenntartó bankszámlaszáma:
    Raiffeisen Bank,
    12001008-00156776-00100009,
    Dzsaj Bhím Közösség.

    Manumissio inter amicos ösztöndíj alap:
    https://www.5barat.com/

    Számlavezető pénzintézet neve:
    Magnet Magyar Közösségi Bank Zrt.

    Számlatulajdonos:
    Dr. Ámbédkar ifjúsági Egyesület,
    3532 Miskolc, Tátra utca 2.
    3720 Sajókaza, Sólyom telep 7-9.

    Pénzforgalmi jelzőszám:
    16200106-11616685

    Nemzetközi bankszámlaszám (IBAN):
    HU56 1620 0106 1161 6685 0000 0000

Mottó

Tisztánlátás, helyes döntés, megfelelő megszólalás, jó magaviselet, tisztes megélhetés, erős edzés, fegyelmezett figyelem, mélységes mély elmélyedés. (Buddha)

Jeles nap

Boldog Névnapot kívánunk minden kedves Emőke nevű látogatónknak!

Eseménynaptár

Szeptember 24-én: Punéi egyezmény

Október 14-én: Nágpúri áttérés

November 28-án: Az orientalisztika napja (Kőrösi Csoma Sándor 1819. november 28-án indult el rejtélyes keleti útjára.)

November 5-től december 14-ig: Sajógalgócon a Lőrincz család 1944-ben négy zsidó munkaszolgálatos fiút bújtatott (Weisz Pált, Glückmann Zoltánt, Havas Istvánt és Kőrősi Istvánt)

Január 19-én: Dr. Martin Luther King Nap

Február 11-én: A vallásszabadság napja (1676-ban Michael de Ruyter Nápolyban kiszabadította a gályarab-prédikátorokat, például Túróczi Végh András füleki prédikátort, Kálnai Péter putnoki lelkészt, Szalóczi Mihály zubogyi prédikátort)

Március 21-én: A faji megkülönböztetés (apartheid) elleni küzdelem napja (1960 óta)

Április 14-én: Dr. Ámbédkar születésnapja

Május 2-án: Buddha születésnapja (2009-ben)

Augusztus 2-án: A cigány holokauszt emléknapja

Legaktívabb kommentelők

  • Orsós Zoltán (9)
  • Fürjesné Zsóka (7)
  • Lázi István János Benő (6)
  • Boda Péter Cino Rrom (6)
  • suzi (4)
  • Beri Amália (4)
  • Derdák Tibor (3)
  • Peti CINO PIKO ROM (3)
  • Zsóka (3)
  • kótai richárd (3)

Látogatóink

Részletek

  • Online: 1
  • Mai látogatók: 110
  • Mai oldal-megtekintések: 253
  • Összes látogató: 120088
  • Összes oldal-megtekintés: 1403668
  • Alexa nemzetközi helyezés: 0

Aktuális grafikonok