Dr. Ámbédkar Iskola

Katona József Színház: Cigányok

2011.01.24. Kategorizálva: Címlap, Diákok   

Katona József Színház: Cigányok (Fotó: Dömölky Dániel)

Január 19-én, szerdán a Cigányok előadása után zártkörű közönségtalálkozót tartottunk a Sufniban. Az előadás nézői voltak aznap este a Dr. Ámbédkar Gimnázium és Szakképző Iskola tanulói Sajókazáról. Derdák Tibor és tizenhárom diákja - akik Alsózsolcáról, Ózdról és Alsószertmártonról érkeztek -, találkoztak a produkció alkotóival. Grecsó Krisztián, a Cigányok írójának beszámolóját olvashatják az estéről.

Grecsó Krisztián:

„Mi akkor sem gyűlölhetünk”

Hét év Tibetben...

Egy szabálytalan közönségtalálkozóról

A második rész nem tetszett, mondta a srác, haraggal és szomorúan, nem tetszett, mi meg bólogattunk, hogy értjük, mindegy, ez van, így sikerült, és ekkor megmondta, hogy miért: mert az az én életemről szólt.

Azt hiszem, sohasem kaptam még ennél nagyobb elismerést.

A Cigányok című darab zártkörű közönségtalálkozóján történt mindez. Roma származású középiskolások nézték meg a darabot (a Dr. Ámbédkar Gimnázium és Szakképző Iskola tanulói voltak, Sajókazán van ez az iskola), utána meg leültünk beszélgetni. Kész a leltár, tényszerűen ennyi történt. Ami a lajtsorom túl van: egy torokszorító, fölemelő, kétségbeejtően őszinte beszélgetés, egy szabálytalan közönségtalálkozó, ahol a nézők beszéltek, és az alkotók ültek csöndes és tényleg szent döbbenettel…

A „középiskolás osztály színházba megy” vígjátéki közhely, a színészek eleve félnek, joggal, a darabot a tanár választja, ő akar jönni, szórakozni, megúszni, nevelni, a diák sok mindent akar, de abból a sokból szinte semmi sincs a színpadon. Ez lenne a fundamentum egyfelől. Másfelől itt mégiscsak társadalmilag kérdezünk, provokálunk, a Cigányok, teccik érteni, az a helyzet, hogy még szinte nem is látták roma polgártársaink, hogy milyen formában került színre az együttélés, a meg nem értés, a kommunikáció képtelenség, a ma Magyarországa, ez a szent haza, ami valahogy nem mindenkit egyformán szeret, szóval, hogy jönnek ők, akiknek, akikről, akikért, akikkel - és ez nem befogadói kérdés. Áll Rajkai Zoli a büfé előtt, és azt ismételgeti, hogy mióta itt van, ilyen még nem volt, nem mondja, hogy milyen, de mindenki érzi, tudja; egy osztálynyi ötvenhatos hős jön a Kazamatákra, de nem, téves, kínosan téves párhuzam, inkább hagyom. A társulat eszi az ideget, mi lesz itt, bazmeg.

És a nebulók élik a színházat. A Tersánszkyt hangosan kommentálják; az víz, nem pálinka, kiáltja az egyik fiú, mikor meghúzza az üveget az öreg Harkocsány. Szacsvaynak arcizma se rándul, édes öregem, Harkocsány urat nem lehet megzavarni, a halálra készül. Az osztály a rendezői jobbon ül, a szokásos közönség a balon. Szétszakad a publikum, máson nevetnek az oldalok. A burleszkké húzott, operettes komédiát éli az osztály, kurjongatnak, kommentálnak, habzó darab nem kaphat nagyobb elismerést, minthogy habzik vele a nézője. A csuklyás alak, kezében a puskával, még kap valami beszólást, aztán dermedt csönd. A rendezői jobbról az egész második felvonás alatt nem jön egy árva pisszenés. A baloldal hörög, nevet, haragszik, háborog, nagyon tetszik, nagyon nem tetszik - a jobboldal szoborrá dermedve ül.

És innen kezdjük a beszélgetést is. Kiderül, hogy az osztály egy része Alsó- és Felsőzsolcáról jött. Döbbent csönd. A szomszédot, a barátot lőtték le. Ők azok, akik álltak a sajtófotókon, akik megtalálták a sörétes puska hüvelyeit. A fiúk az első sorban ülnek, kamaszok, a lányok a hátsóban, felnőtt nők. Nehezen nyílnak meg, de aztán a fiúk beszélni kezdenek, ömlik belőlük a kétségbeesés: igazoltatás, gyűlölet, gyilkosság. Ott van a „bármit csinálunk, sosem lesz jobb” döbbenete a szemekben. Fájdalom, fájdalom és megint az. Mi meg ülünk némán, kérdezünk. Tényleg így volt, minden így volt, mondják, honnan tudtuk. Sehonnan se tudtuk, sehonnan se lehetett tudni. A szokásokon elkülönböznek a vélemények, van, ahogy így virrasztanak, van, ahol nem, aztán végiggondolják, mi történt, és megértik, hogy ez nem a valóság. Az úgy túl szép lenne. Üldöztük őket, mondja a fiú, de nagyon jó terepjárójuk volt, elhúztak. A mondat megáll a levegőben, azóta is ott lebeg a Sufniban. Akik engem gyűlöl, azt én is gyűlölöm, mondja az egyik srác, az menjen a picsába. De ha szeret, én is szeretem. A lányok még percekig némák, aztán az egyik csajból kiszakad, próbálja visszafogni, de nem megy, mondja, hogy az nem megoldás. Mi akkor sem gyűlölhetjük a magyarokat, ha ők gyűlölnek minket, mondja.

Próbálok nem bőgni, valahogy nem lenne jó.

Kifelé menet a lányok már kóstolgatják, méregetik, kérdezgetik Szidikét. Nem Pálmai Annát, hanem a lányt, aki elnyerte a csinos prímásfiú szerelmét.

Forrás: Katona József Színház

1 komment:

1 | Farkas Georgina

2011. március 9. 11:15

Jó volt a darab csak sokat késett a buszunk

Kommentküldő:

A név meg fog jelenni, az e-mail nem fog megjelenni, a honlap meg fog jelenni, az összeadás a spamvédelmet szolgálja.

OM-szám

201035 (Ha szeretnéd a Gimnáziumunkat az Oktatási Minisztérium különböző oldalain megkeresni, akkor szükséged lesz erre az azonosító számra.)

Iskolánk 1. rész

Iskolánk (1. rész)
Iskolánk Dr. Ámbédkar indiai történelmi személyről kapta a nevét. Ámbédkar kaszton kívüli pária családban, legkisebb fiúként látta meg a világot. Egy gazdag mahárádzsa ösztöndíja segítségével New Yorkban és Londonban szerzett tudományos fokozatokat, majd visszatért hazájába. Ügyvéd, polgárjogi harcos, majd miniszter lett belőle. A kasztrendszer elnyomásában élő érinthetetlen tömegek helyzetében döntő fordulatot ért el. Úgy látjuk, hogy a romák számára ez igazán időszerű üzenet az őshazából.

Iskolánk 2. rész

Iskolánk (2. rész)
Iskolánk olyan észak-magyarországi közösségeket szolgál ki, ahol az érettségizettek aránya jelenleg 1% alatt van. A sajókazai, laki, alsóvadászi, homrogdi cigánytelepeken több ezer ember él, akiket a középfokú közoktatás nem ér el. Hiszünk abban, hogy megfelelő pedagógiai munkával más hazai lakosságcsoportokhoz hasonlóan itt is érettségit és versenyképes szakmát lehet adni a diákok kezébe. Fiatalokat és felnőtteket (nappalin és estin) együttesen tanítunk mert ha egy családból többen is tanulnak, nagyobb az esély a sikerre.

Iskolánk 3. rész

Iskolánk (3. rész)
Iskolánk személyiség-központú reformpedagógiai eljárásokat, informatikát, angol nyelvet és modern tudományt kínál. Ehhez igénybe vesszük a magyar társadalmi környezet parlagon heverő erőforrásait. Szunnyadó energiákat aktivizálunk azért, hogy hazánk legszegényebb közösségeiben is magas színvonalú középiskolai kínálat jelenjen meg.

Iskolánk 4. rész

Iskolánk (4. rész)
Iskolánk feladata a szűkös létből kivezető utakra rámutatni, és a külvilág felől érkező ingereket „élvezhetővé” tenni. Már az iskola megalapítása előtt éveken keresztül tudatosan személyes kapcsolatokat építettünk a mi diákjaink és más iskolák diákjai között. Feladatunk a diákok és családjaik részére a kedvezőbb helyzetű társadalmi rétegek életmód-mintáinak közvetítése. Különösen égető ennek szüksége az egészségmagatartás területén, hiszen nem azért tanulunk éveket, hogy utána korán meghaljunk, mint a falusi szegény emberek.

Iskolánk 5. rész

Iskolánk (5. rész)
Iskolánk szegregált környezetben jön létre, mégis a társadalmi integráció útját járja. Magas szintű oktatási szolgáltatást hozunk létre abban a közegben, amely teljesen ellátatlan. A hiányt keresletként értelmezzük, és kielégítjük. Az így létrejött szolgáltatás természetesen a nem cigány környezetre is vonzerőt gyakorol, s értékes kapcsolatok épülnek a szegregált közösségek körül. Hiszünk abban, hogy azokból a falvakból, amelyek ma fekete lyukak az ország térképén, fényes csillag válhat.

Iskolánk 6. rész

Iskolánk (6. rész)
Iskolánk a cigánysághoz köthető életmódmintákat értékesként mutatja fel. Az életformát váltó alsóvadásziak, sajókazaiak, lakiak, homrogdiak még legalább egy-két emberöltőn keresztül sok unokatestvérrel, hatalmas rokonsággal fognak rendelkezni. Ez természetesen érték, de a megítélése sajnos korántsem egyértelmű a megye közvéleményében. Az iskola nemzetiségi pedagógiai feladatai közé tartozik hogy a diákjainknak legyenek megalapozott érveik saját életmódjuk vállalásához.

Iskolánk 7. rész

Iskolánk (7. rész)
Iskolánk kínálatának lényege az érettségi. Szakképzést azoknak nyújtunk, akik érettségivel együtt akarnak szakmát szerezni. Még az általános iskolából lemorzsolódott jelentkezőkkel is tisztázzuk: a cél nem pusztán a nyolc osztály - a tanulás nálunk a társadalmi helyzet megváltoztatását célozza.

Az összes rész egyben

Iskolánk

  • Példa egy toleráns szellemű iskolára: [...] Mostani rendhagyó bejegyzésünk vendégszerzője, Derdák Tibor szociológus, a dr. Ámbédkár Iskola igazgatója rövid írásában bemutat
  • Dakota Viktoria: Hiába keresem az adószámot, nincs benne a NAV érvényes civil adatbázisában. Elírták? Dzsaj Bhím Közösségnek, az adószámunk: 18292909
  • Orsós Zoltán: Ott voltam, és nagyon jól sikerült! Sok sikert a továbbiakban
  • Orsós Zoltán: Gratulálok!
  • Puzsár József: Kedves Tibor! Egyik ismerősömtől, Komlós Krisztinától hallottam az Önök iskolájáról. Szeretnék Pécsett gyökeret ereszteni Győr ut

Tartalomjegyzék

Kontakt

    Igazgató:
    Derdák Tibor
    derdak@ambedkar.hu

    Cím:
    3720 Sajókaza, Rákóczi F. u. 29.

    Székhely:
    3532 Miskolc, Tátra utca 2.

    Telephelyek:
    3600 Ózd, Petőfi út 18-20.
    3659 Sáta, Kolozsvári út 5.

    Telefon/Fax:
    (06) 48-788-700

    A fenntartó bankszámlaszáma:
    Raiffeisen Bank,
    12001008-00156776-00100009,
    Dzsaj Bhím Közösség.

    Manumissio inter amicos ösztöndíj alap:
    https://www.5barat.com/

    Számlavezető pénzintézet neve:
    Magnet Magyar Közösségi Bank Zrt.

    Számlatulajdonos:
    Dr. Ámbédkar ifjúsági Egyesület,
    3532 Miskolc, Tátra utca 2.
    3720 Sajókaza, Sólyom telep 7-9.

    Pénzforgalmi jelzőszám:
    16200106-11616685

    Nemzetközi bankszámlaszám (IBAN):
    HU56 1620 0106 1161 6685 0000 0000

Mottó

Tisztánlátás, helyes döntés, megfelelő megszólalás, jó magaviselet, tisztes megélhetés, erős edzés, fegyelmezett figyelem, mélységes mély elmélyedés. (Buddha)

Jeles nap

Boldog Névnapot kívánunk minden kedves Gusztáv nevű látogatónknak!

Eseménynaptár

Szeptember 24-én: Punéi egyezmény

Október 14-én: Nágpúri áttérés

November 28-án: Az orientalisztika napja (Kőrösi Csoma Sándor 1819. november 28-án indult el rejtélyes keleti útjára.)

November 5-től december 14-ig: Sajógalgócon a Lőrincz család 1944-ben négy zsidó munkaszolgálatos fiút bújtatott (Weisz Pált, Glückmann Zoltánt, Havas Istvánt és Kőrősi Istvánt)

Január 19-én: Dr. Martin Luther King Nap

Február 11-én: A vallásszabadság napja (1676-ban Michael de Ruyter Nápolyban kiszabadította a gályarab-prédikátorokat, például Túróczi Végh András füleki prédikátort, Kálnai Péter putnoki lelkészt, Szalóczi Mihály zubogyi prédikátort)

Március 21-én: A faji megkülönböztetés (apartheid) elleni küzdelem napja (1960 óta)

Április 14-én: Dr. Ámbédkar születésnapja

Május 2-án: Buddha születésnapja (2009-ben)

Augusztus 2-án: A cigány holokauszt emléknapja

Legaktívabb kommentelők

  • Orsós Zoltán (9)
  • Fürjesné Zsóka (7)
  • Lázi István János Benő (6)
  • Boda Péter Cino Rrom (6)
  • suzi (4)
  • Beri Amália (4)
  • Derdák Tibor (3)
  • Peti CINO PIKO ROM (3)
  • Zsóka (3)
  • kótai richárd (3)

Látogatóink

Részletek

  • Online: 0
  • Mai látogatók: 23
  • Mai oldal-megtekintések: 32
  • Összes látogató: 117797
  • Összes oldal-megtekintés: 1369054
  • Alexa nemzetközi helyezés: 0

Aktuális grafikonok