Dr. Ámbédkar Iskola

Gandhi Gimnázium

2008.10.10. Kategorizálva: Címlap, Történet      Címkézve:

Telepítsd a Flash Playert a lejátszáshoz! A Gandhi hatosztályos gimnázium létrehozásának munkálatai 1992-ben kezdődtek meg. Az előkészítő munkákat a Gandhi Alapítvány Pedagógiai Munkacsoportja végezte, melyet a Soros Alapítvány jelentős összeggel 1 400 000 Forinttal) támogatott.

Derdák Tibor a Gandhi Gimnázium alapítója arról beszélt, hogy a rendszerváltás után az állam nem volt alkalmas arra, hogy azoknak az embereknek létbiztonságot nyújtson, akik látták a társadalmi problémákat és megoldásokat kerestek rá. A Soros Alapítvány viszont segítő kezet nyújtott, aminek köszönhetően ki tudtak dolgozni egy koncepciót.

„A Soros Alapítvány meg pont erre volt tökéletes megoldás.”

Gandhi Gimnázium - Szelektív hulladékgyűjtésA Gandhi Alapítvány Pedagógiai Munkacsoportja 1992-ben egy hatosztályos cigány gimnázium előkészítő munkálataiban (tantervkészítés, technikai-menedzseri munka, gyerekek kiválasztása) részt vevő 4 szakember (Derdák Tibor, Bogdán János, Orsós Anna, Vörös István) részére másfél évig ösztöndíjat biztosított. Egy évvel később, 1993-ban már a hatosztályos első magyar cigány középiskola felszereléseire, berendezési tárgyaira, valamint az iskola működtetéséhez szükséges anyagi feltételek megteremtéséhez adott a Soros Alapítvány 21.500.000 forint támogatást. A Gandhi Gimnáziumot megalapító azonos nevű Gandhi Alapítvány további 5 millió forintot kapott 1994-ben a gimnázium és kollégium bővítését szolgáló épületek tervezéséhez, illetve tervpályázat kiírásához. A Gandhi Gimnázium megalakulására Csovcsics Erika így emlékezett vissza:

„Ne a hátrányos helyzetűeknek legyen iskolája!”

Telepítsd a Flash Playert a lejátszáshoz! Az iskola folyamatosan fejlődött. 1999-ben elkészült az 500 fős sportcsarnok. A tanulók „távfelmérés” és felvételi beszélgetést követően kerültek be az intézménybe. Az elvárás a legalább négyes átlag volt. A gimnáziumban követelmény volt egy közép- és egy alapfokú nyelvvizsga letétele. Nemzetiségi tantárgyak a lovári és a beás nyelv, illetve a roma kultúra volt. Az iskola regionális beiskolázottságú volt, döntően Pécs környéki megyékből jöttek a diákok. A gimnázium és a kollégium egységes tantestülettel működött.

A Gandhi Gimnázium és Pécs társadalma kezdetben egymás mellett működött, a pécsiek nem fogadták be, és nem tartották magukénak. A külföldi látogatók elismeréssel szóltak az ott folyó munkáról és magasra értékelték az elért eredményeket. A város azonban nem támogatta a súlyához, jelentőségéhez mérten. Egyesek szegregációt emlegettek, mások féltékenyek voltak. Ezekről az évekről és a Soros szerepéről Csovcsics Erika így mesélt:

„Mindig, amikor akkor éppen pont már majdnem nem sikerült valami, akkor segítségünkre sietett a Soros Alapítvány.”

Telepítsd a Flash Playert a lejátszáshoz! A Gandhi Alapítvány 1992-ben jött létre olyan célból, hogy létrehozza a középiskolát, távlati célként a cigányság identitásának, illetve a cigányság középrétegének megteremtésének vágyával. A program és a gimnázium megalkotásában feledhetetlen és kiemelkedő szerepe volt az 1999-ben elhunyt igazgatónak, Bogdán Jánosnak. Mint a Soros Alapítvány ösztöndíjasa, ő dolgozta ki a pedagógiai koncepciót, az irodalmi és filozófiai tantervet. Megpályázta az igazgatói posztot, amit 1994-ben el is nyert. A JPTE szociálpolitikusi képzésének cigányokkal és kisebbségekkel kapcsolatos programját is ő dolgozta ki. Jelentős szervező munkát végzett - állandó gáncsoskodás és feljelentések közepette. Derdák Tibor a kompromisszumokra és a konfliktusokra így emlékezett vissza:

„Sokan nézték, hogy mit csinálunk, de kevesen támogatták.”

Telepítsd a Flash Playert a lejátszáshoz! Bogdán János az egyik alapítója volt Magyarország első cigány gimnáziumának, később a Soros Alapítvány kurátora lett. Ápolta a társkapcsolatokat, s az ő munkájának eredményeként Pécs városa a Gandhi Gimnáziummal közösen Európa-díjat kapott.

A gimnázium alapítói azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy az oktatás sajátos eszközeivel segítse a cigányság beilleszkedését, s további roma középfokú oktatási intézmény szülessék - követve a Gandhi példáját.

Bogdán János, a Gandhi Gimnázium volt igazgatója (Forrás: Amaro Drom)A kormány 1995-ben közfeladatnak ismerte el a programot. Az első érettségiző osztály 2000-ben hagyta el az iskolát, 18 diákból 16-an jelentkeztek felsőfokú képzésre, s közülük 7 főt fel is vettek. Derdák Tibor szerint az eredeti elképzelések csak részben valósultak meg:

„Alapvetően megvalósult a koncepció, ezt lehet mondani, de mindent másképpen gondoltunk.”

Pécs, külváros. Néhány utcányira a Balaton felé vezető úttól, a Mecsek vonulatának előterében, korszerű, impozáns épületben működik a Gandhi Gimnázium, Magyarország egyetlen roma nemzetiségi gimnáziuma.

Telepítsd a Flash Playert a lejátszáshoz! Az iskolába lépve valóban érzékelhető a tágas tér, a hatalmas ablakok és az ízléses dekoráció - amilyennel még manapság sem büszkélkedhet minden iskola. A lépcső melletti falon Indiában készült fotók, másutt a gyerekek munkái és a végzettek tablói függenek. Csovcsics Erika beszélt a diákokról és tanítás örömeiről:

„Én úgy folyamatosan jól érzem magam.”

Gandhis diákok (Forrás: Szocháló)Az iskola honlapján az intézmény legfontosabb célkitűzéséről ez a pár mondat áll:

„Célunk, hogy nyitott szellemű, tudományok iránt fogékony, népéhez és anyanyelvéhez kötődő cigány fiatalokat képezzünk, továbbá, hogy Magyarországon az összes roma gyereke olyan minőségű képzésben részesüljön, mint nem cigány társaik, valamint a magyarországi nemzetiségekhez hasonlóan egy részük nemzetiségi intézményekben tanulhasson.”

Telepítsd a Flash Playert a lejátszáshoz! A gimnáziumba főleg a dél-dunántúli régióból, Baranya, Somogy és Tolna megyéből várnak gyerekeket, de van lehetőség távolabb lakók számára is az itt tanulásra. A bentlakó gimnázium diákjai alapvetően hat évfolyamos képzésben vehetnek részt. A hatodik osztályos tanulókat, akiket egy két-három fős stáb „cserkész be” Pécs környéki általános iskolákban, a 7-8. osztályt már a gimnázium „kisiskolájában” végzik. Megfelelő tanulmányi eredmény (3,00 feletti átlag) vagy szociális helyzet alapján később is be lehet kerülni, ám a Gandhi légköréhez, a kollégiumi élethez való hozzászokás szempontjából mind a tanárok, mind a diákok hasznosnak tartják a 0. évfolyamot.

A Gandhi igazgatója Csovcsics Erika beszélt a Gandhiba érkező diákokról és ismertette a speciális tanterv főbb elemeit:

„Nagyon nagy hiányosságokkal jönnek a gyerekek.”

Telepítsd a Flash Playert a lejátszáshoz! Csovcsics Erika férje, Bogdán János halála után került az intézmény élére, azóta (2002-ben) az amerikai alapítású Göncz Árpád-díjjal is kitüntették. Jelenleg a Gandhi Gimnázium és Kollégium birtokában egy 340 férőhelyes kollégium van, amely kiegészül egy könyvtárral, egy olvasóteremmel, számítógépekkel, 10 tanteremmel, 6 csoportszobával, egy kézműves teremmel, 3 közösségi helyiséggel és egy sportcsarnokkal.

Telepítsd a Flash Playert a lejátszáshoz! Az iskolában a pedagógusok, az adminisztratív és kisegítő személyzet mellett szociális munkás is dolgozik, aki folyamatosan figyelemmel kíséri a gyerekek körülményeinek alakulását és az anyagi lehetőségekhez mérten segítséget nyújt a szülőknek gyerekeik iskoláztatásában. De minden problémát a szociális munkás és a pedagógus sem tud megoldani. A Gandhi igazgató asszonyával a roma integrációról is beszélgettünk:

„Ami iszonyú fontos ezen a területen, az a pedagógusok kultúrája.”

Telepítsd a Flash Playert a lejátszáshoz! A Gandhi Gimnázium vitathatatlanul a Soros-támogatással létrejött projektek egyik legsikeresebbike. Sikeresen levált az Alapítványról, és mára a pécsi iskolák élmezőnyében található. Működése hosszú távon is biztosított. Ebben nem kis szerepe van az igazgatóasszonynak, Csovcsics Erikának, aki rendkívül hatékonyan vette át férjétől és egyben elődjétől az iskolát. A sikeresnek bizonyult projekt titka a személyiségekben rejlik. Olyan elhivatott, rendíthetetlen és nagy szaktudású emberek voltak jókor jó időben, hogy a siker szinte biztos volt.Magyarország egyetlen roma nemzetiségi gimnáziumában immár több százan tették le sikeresen az érettségi vizsgát. Csovcsics Erika a gandhis diákjairól:

„Remélem, hogy valami jóvágású gandhis diákok kerültek ki innen.”

Link: Soros Alapítvány

3 komment:

1 | szél

2009. június 9. 17:02

Friss infók a Gandhi Gimnáziumról:
http://gandhi-forum.blogspot.com/

2 | Domján Ricsi

2009. november 5. 22:14

Szerintem kiválló lehet ez az iskola ezért inkáb ezt választom.

3 | Szombathelyi Mária

2009. december 6. 13:47

Én itt érettségiztem és visszanézve életem legszebb 6 éve volt a tanárok családtagként kezelték a diákokat és hihetetlen hogy ez történt!Komolyan nem értem ez hogy történhetett meg hogy Eranénit leváltották erre  a…nem is mondom!

Kommentküldő:

A név meg fog jelenni, az e-mail nem fog megjelenni, a honlap meg fog jelenni, az összeadás a spamvédelmet szolgálja.

OM-szám

201035 (Ha szeretnéd a Gimnáziumunkat az Oktatási Minisztérium különböző oldalain megkeresni, akkor szükséged lesz erre az azonosító számra.)

Iskolánk 1. rész

Iskolánk (1. rész)
Iskolánk Dr. Ámbédkar indiai történelmi személyről kapta a nevét. Ámbédkar kaszton kívüli pária családban, legkisebb fiúként látta meg a világot. Egy gazdag mahárádzsa ösztöndíja segítségével New Yorkban és Londonban szerzett tudományos fokozatokat, majd visszatért hazájába. Ügyvéd, polgárjogi harcos, majd miniszter lett belőle. A kasztrendszer elnyomásában élő érinthetetlen tömegek helyzetében döntő fordulatot ért el. Úgy látjuk, hogy a romák számára ez igazán időszerű üzenet az őshazából.

Iskolánk 2. rész

Iskolánk (2. rész)
Iskolánk olyan észak-magyarországi közösségeket szolgál ki, ahol az érettségizettek aránya jelenleg 1% alatt van. A sajókazai, laki, alsóvadászi, homrogdi cigánytelepeken több ezer ember él, akiket a középfokú közoktatás nem ér el. Hiszünk abban, hogy megfelelő pedagógiai munkával más hazai lakosságcsoportokhoz hasonlóan itt is érettségit és versenyképes szakmát lehet adni a diákok kezébe. Fiatalokat és felnőtteket (nappalin és estin) együttesen tanítunk mert ha egy családból többen is tanulnak, nagyobb az esély a sikerre.

Iskolánk 3. rész

Iskolánk (3. rész)
Iskolánk személyiség-központú reformpedagógiai eljárásokat, informatikát, angol nyelvet és modern tudományt kínál. Ehhez igénybe vesszük a magyar társadalmi környezet parlagon heverő erőforrásait. Szunnyadó energiákat aktivizálunk azért, hogy hazánk legszegényebb közösségeiben is magas színvonalú középiskolai kínálat jelenjen meg.

Iskolánk 4. rész

Iskolánk (4. rész)
Iskolánk feladata a szűkös létből kivezető utakra rámutatni, és a külvilág felől érkező ingereket „élvezhetővé” tenni. Már az iskola megalapítása előtt éveken keresztül tudatosan személyes kapcsolatokat építettünk a mi diákjaink és más iskolák diákjai között. Feladatunk a diákok és családjaik részére a kedvezőbb helyzetű társadalmi rétegek életmód-mintáinak közvetítése. Különösen égető ennek szüksége az egészségmagatartás területén, hiszen nem azért tanulunk éveket, hogy utána korán meghaljunk, mint a falusi szegény emberek.

Iskolánk 5. rész

Iskolánk (5. rész)
Iskolánk szegregált környezetben jön létre, mégis a társadalmi integráció útját járja. Magas szintű oktatási szolgáltatást hozunk létre abban a közegben, amely teljesen ellátatlan. A hiányt keresletként értelmezzük, és kielégítjük. Az így létrejött szolgáltatás természetesen a nem cigány környezetre is vonzerőt gyakorol, s értékes kapcsolatok épülnek a szegregált közösségek körül. Hiszünk abban, hogy azokból a falvakból, amelyek ma fekete lyukak az ország térképén, fényes csillag válhat.

Iskolánk 6. rész

Iskolánk (6. rész)
Iskolánk a cigánysághoz köthető életmódmintákat értékesként mutatja fel. Az életformát váltó alsóvadásziak, sajókazaiak, lakiak, homrogdiak még legalább egy-két emberöltőn keresztül sok unokatestvérrel, hatalmas rokonsággal fognak rendelkezni. Ez természetesen érték, de a megítélése sajnos korántsem egyértelmű a megye közvéleményében. Az iskola nemzetiségi pedagógiai feladatai közé tartozik hogy a diákjainknak legyenek megalapozott érveik saját életmódjuk vállalásához.

Iskolánk 7. rész

Iskolánk (7. rész)
Iskolánk kínálatának lényege az érettségi. Szakképzést azoknak nyújtunk, akik érettségivel együtt akarnak szakmát szerezni. Még az általános iskolából lemorzsolódott jelentkezőkkel is tisztázzuk: a cél nem pusztán a nyolc osztály - a tanulás nálunk a társadalmi helyzet megváltoztatását célozza.

Az összes rész egyben

Iskolánk

  • Példa egy toleráns szellemű iskolára: [...] Mostani rendhagyó bejegyzésünk vendégszerzője, Derdák Tibor szociológus, a dr. Ámbédkár Iskola igazgatója rövid írásában bemutat
  • Dakota Viktoria: Hiába keresem az adószámot, nincs benne a NAV érvényes civil adatbázisában. Elírták? Dzsaj Bhím Közösségnek, az adószámunk: 18292909
  • Orsós Zoltán: Ott voltam, és nagyon jól sikerült! Sok sikert a továbbiakban
  • Orsós Zoltán: Gratulálok!
  • Puzsár József: Kedves Tibor! Egyik ismerősömtől, Komlós Krisztinától hallottam az Önök iskolájáról. Szeretnék Pécsett gyökeret ereszteni Győr ut

Tartalomjegyzék

Kontakt

    Igazgató: Derdák Tibor

    Cím:
    3720 Sajókaza, Rákóczi F. u. 29.

    Székhely:
    3720 Sajókaza, Sólyom telep 7-9.

    Telephelyek:
    3600 Ózd, Petőfi út 18-20.
    3659 Sáta, Kolozsvári út 5.

    Telefon/Fax:
    (06) 48-788-700

    A fenntartó bankszámlaszáma:
    Raiffeisen Bank,
    12001008-00156776-00100009,
    Dzsaj Bhím Közösség.

Mottó

Tisztánlátás, helyes döntés, megfelelő megszólalás, jó magaviselet, tisztes megélhetés, erős edzés, fegyelmezett figyelem, mélységes mély elmélyedés. (Buddha)

Jeles nap

Boldog Névnapot kívánunk minden kedves Zita nevű látogatónknak!

Eseménynaptár

Szeptember 24-én: Punéi egyezmény

Október 14-én: Nágpúri áttérés

November 28-án: Az orientalisztika napja (Kőrösi Csoma Sándor 1819. november 28-án indult el rejtélyes keleti útjára.)

November 5-től december 14-ig: Sajógalgócon a Lőrincz család 1944-ben négy zsidó munkaszolgálatos fiút bújtatott (Weisz Pált, Glückmann Zoltánt, Havas Istvánt és Kőrősi Istvánt)

Január 19-én: Dr. Martin Luther King Nap

Február 11-én: A vallásszabadság napja (1676-ban Michael de Ruyter Nápolyban kiszabadította a gályarab-prédikátorokat, például Túróczi Végh András füleki prédikátort, Kálnai Péter putnoki lelkészt, Szalóczi Mihály zubogyi prédikátort)

Március 21-én: A faji megkülönböztetés (apartheid) elleni küzdelem napja (1960 óta)

Április 14-én: Dr. Ámbédkar születésnapja

Május 2-án: Buddha születésnapja (2009-ben)

Augusztus 2-án: A cigány holokauszt emléknapja

Legaktívabb kommentelők

  • Orsós Zoltán (9)
  • Fürjesné Zsóka (7)
  • Lázi István János Benő (6)
  • Boda Péter Cino Rrom (6)
  • suzi (4)
  • Beri Amália (4)
  • Derdák Tibor (3)
  • Peti CINO PIKO ROM (3)
  • Zsóka (3)
  • kótai richárd (3)

Látogatóink

Részletek

  • Online: 2
  • Mai látogatók: 24
  • Mai oldal-megtekintések: 42
  • Összes látogató: 97846
  • Összes oldal-megtekintés: 1063644
  • Alexa nemzetközi helyezés: 0

Aktuális grafikonok