Dr. Ámbédkar Iskola

Telepítsd a Flash Playert a lejátszáshoz! A Gandhi hatosztályos gimnázium létrehozásának munkálatai 1992-ben kezdődtek meg. Az előkészítő munkákat a Gandhi Alapítvány Pedagógiai Munkacsoportja végezte, melyet a Soros Alapítvány jelentős összeggel 1 400 000 Forinttal) támogatott.

Derdák Tibor a Gandhi Gimnázium alapítója arról beszélt, hogy a rendszerváltás után az állam nem volt alkalmas arra, hogy azoknak az embereknek létbiztonságot nyújtson, akik látták a társadalmi problémákat és megoldásokat kerestek rá. A Soros Alapítvány viszont segítő kezet nyújtott, aminek köszönhetően ki tudtak dolgozni egy koncepciót.

„A Soros Alapítvány meg pont erre volt tökéletes megoldás.”

A Gandhi Alapítvány Pedagógiai Munkacsoportja 1992-ben egy hatosztályos cigány gimnázium előkészítő munkálataiban (tantervkészítés, technikai-menedzseri munka, gyerekek kiválasztása) részt vevő 4 szakember (Derdák Tibor, Bogdán János, Orsós Anna, Vörös István) részére másfél évig ösztöndíjat biztosított. Egy évvel később, 1993-ban már a hatosztályos első magyar cigány középiskola felszereléseire, berendezési tárgyaira, valamint az iskola működtetéséhez szükséges anyagi feltételek megteremtéséhez adott a Soros Alapítvány 21.500.000 forint támogatást. A Gandhi Gimnáziumot megalapító azonos nevű Gandhi Alapítvány további 5 millió forintot kapott 1994-ben a gimnázium és kollégium bővítését szolgáló épületek tervezéséhez, illetve tervpályázat kiírásához. A Gandhi Gimnázium megalakulására Csovcsics Erika így emlékezett vissza:

„Ne a hátrányos helyzetűeknek legyen iskolája!”

Telepítsd a Flash Playert a lejátszáshoz! Az iskola folyamatosan fejlődött. 1999-ben elkészült az 500 fős sportcsarnok. A tanulók „távfelmérés” és felvételi beszélgetést követően kerültek be az intézménybe. Az elvárás a legalább négyes átlag volt. A gimnáziumban követelmény volt egy közép- és egy alapfokú nyelvvizsga letétele. Nemzetiségi tantárgyak a lovári és a beás nyelv, illetve a roma kultúra volt. Az iskola regionális beiskolázottságú volt, döntően Pécs környéki megyékből jöttek a diákok. A gimnázium és a kollégium egységes tantestülettel működött.

A Gandhi Gimnázium és Pécs társadalma kezdetben egymás mellett működött, a pécsiek nem fogadták be, és nem tartották magukénak. A külföldi látogatók elismeréssel szóltak az ott folyó munkáról és magasra értékelték az elért eredményeket. A város azonban nem támogatta a súlyához, jelentőségéhez mérten. Egyesek szegregációt emlegettek, mások féltékenyek voltak. Ezekről az évekről és a Soros szerepéről Csovcsics Erika így mesélt:

„Mindig, amikor akkor éppen pont már majdnem nem sikerült valami, akkor segítségünkre sietett a Soros Alapítvány.”

Telepítsd a Flash Playert a lejátszáshoz! A Gandhi Alapítvány 1992-ben jött létre olyan célból, hogy létrehozza a középiskolát, távlati célként a cigányság identitásának, illetve a cigányság középrétegének megteremtésének vágyával. A program és a gimnázium megalkotásában feledhetetlen és kiemelkedő szerepe volt az 1999-ben elhunyt igazgatónak, Bogdán Jánosnak. Mint a Soros Alapítvány ösztöndíjasa, ő dolgozta ki a pedagógiai koncepciót, az irodalmi és filozófiai tantervet. Megpályázta az igazgatói posztot, amit 1994-ben el is nyert. A JPTE szociálpolitikusi képzésének cigányokkal és kisebbségekkel kapcsolatos programját is ő dolgozta ki. Jelentős szervező munkát végzett - állandó gáncsoskodás és feljelentések közepette. Derdák Tibor a kompromisszumokra és a konfliktusokra így emlékezett vissza:

„Sokan nézték, hogy mit csinálunk, de kevesen támogatták.”

Telepítsd a Flash Playert a lejátszáshoz! Bogdán János az egyik alapítója volt Magyarország első cigány gimnáziumának, később a Soros Alapítvány kurátora lett. Ápolta a társkapcsolatokat, s az ő munkájának eredményeként Pécs városa a Gandhi Gimnáziummal közösen Európa-díjat kapott.

A gimnázium alapítói azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy az oktatás sajátos eszközeivel segítse a cigányság beilleszkedését, s további roma középfokú oktatási intézmény szülessék - követve a Gandhi példáját.

A kormány 1995-ben közfeladatnak ismerte el a programot. Az első érettségiző osztály 2000-ben hagyta el az iskolát, 18 diákból 16-an jelentkeztek felsőfokú képzésre, s közülük 7 főt fel is vettek. Derdák Tibor szerint az eredeti elképzelések csak részben valósultak meg:

„Alapvetően megvalósult a koncepció, ezt lehet mondani, de mindent másképpen gondoltunk.”

Pécs, külváros. Néhány utcányira a Balaton felé vezető úttól, a Mecsek vonulatának előterében, korszerű, impozáns épületben működik a Gandhi Gimnázium, Magyarország egyetlen roma nemzetiségi gimnáziuma.

Telepítsd a Flash Playert a lejátszáshoz! Az iskolába lépve valóban érzékelhető a tágas tér, a hatalmas ablakok és az ízléses dekoráció - amilyennel még manapság sem büszkélkedhet minden iskola. A lépcső melletti falon Indiában készült fotók, másutt a gyerekek munkái és a végzettek tablói függenek. Csovcsics Erika beszélt a diákokról és tanítás örömeiről:

„Én úgy folyamatosan jól érzem magam.”

Az iskola honlapján az intézmény legfontosabb célkitűzéséről ez a pár mondat áll:

„Célunk, hogy nyitott szellemű, tudományok iránt fogékony, népéhez és anyanyelvéhez kötődő cigány fiatalokat képezzünk, továbbá, hogy Magyarországon az összes roma gyereke olyan minőségű képzésben részesüljön, mint nem cigány társaik, valamint a magyarországi nemzetiségekhez hasonlóan egy részük nemzetiségi intézményekben tanulhasson.”

Telepítsd a Flash Playert a lejátszáshoz! A gimnáziumba főleg a dél-dunántúli régióból, Baranya, Somogy és Tolna megyéből várnak gyerekeket, de van lehetőség távolabb lakók számára is az itt tanulásra. A bentlakó gimnázium diákjai alapvetően hat évfolyamos képzésben vehetnek részt. A hatodik osztályos tanulókat, akiket egy két-három fős stáb „cserkész be” Pécs környéki általános iskolákban, a 7-8. osztályt már a gimnázium „kisiskolájában” végzik. Megfelelő tanulmányi eredmény (3,00 feletti átlag) vagy szociális helyzet alapján később is be lehet kerülni, ám a Gandhi légköréhez, a kollégiumi élethez való hozzászokás szempontjából mind a tanárok, mind a diákok hasznosnak tartják a 0. évfolyamot.

A Gandhi igazgatója Csovcsics Erika beszélt a Gandhiba érkező diákokról és ismertette a speciális tanterv főbb elemeit:

„Nagyon nagy hiányosságokkal jönnek a gyerekek.”

Telepítsd a Flash Playert a lejátszáshoz! Csovcsics Erika férje, Bogdán János halála után került az intézmény élére, azóta (2002-ben) az amerikai alapítású Göncz Árpád-díjjal is kitüntették. Jelenleg a Gandhi Gimnázium és Kollégium birtokában egy 340 férőhelyes kollégium van, amely kiegészül egy könyvtárral, egy olvasóteremmel, számítógépekkel, 10 tanteremmel, 6 csoportszobával, egy kézműves teremmel, 3 közösségi helyiséggel és egy sportcsarnokkal.

Telepítsd a Flash Playert a lejátszáshoz! Az iskolában a pedagógusok, az adminisztratív és kisegítő személyzet mellett szociális munkás is dolgozik, aki folyamatosan figyelemmel kíséri a gyerekek körülményeinek alakulását és az anyagi lehetőségekhez mérten segítséget nyújt a szülőknek gyerekeik iskoláztatásában. De minden problémát a szociális munkás és a pedagógus sem tud megoldani. A Gandhi igazgató asszonyával a roma integrációról is beszélgettünk:

„Ami iszonyú fontos ezen a területen, az a pedagógusok kultúrája.”

Telepítsd a Flash Playert a lejátszáshoz! A Gandhi Gimnázium vitathatatlanul a Soros-támogatással létrejött projektek egyik legsikeresebbike. Sikeresen levált az Alapítványról, és mára a pécsi iskolák élmezőnyében található. Működése hosszú távon is biztosított. Ebben nem kis szerepe van az igazgatóasszonynak, Csovcsics Erikának, aki rendkívül hatékonyan vette át férjétől és egyben elődjétől az iskolát. A sikeresnek bizonyult projekt titka a személyiségekben rejlik. Olyan elhivatott, rendíthetetlen és nagy szaktudású emberek voltak jókor jó időben, hogy a siker szinte biztos volt.Magyarország egyetlen roma nemzetiségi gimnáziumában immár több százan tették le sikeresen az érettségi vizsgát. Csovcsics Erika a gandhis diákjairól:

„Remélem, hogy valami jóvágású gandhis diákok kerültek ki innen.”

Link: Soros Alapítvány