A nevem Lázi István, de általában Benőnek hívnak. 1987-ben születtem Kazincbarcikán, Borsod megyében. A családom cigány. Ez nem a bőrszíntől függ, egymás között úgyis tudjuk, hogy ki a cigány. Hasonló gondolkodás, azonos kultúra. Sok cigánynak barna a bőre, de nem ez számít. Jöttek hozzánk buddhisták Indiából, és akik együtt láttak minket, azt hitték, hogy a rokonaim jöttek látogatóba. Ha egy indiai nem szólal meg angolul, akkor Magyarországon az emberek cigánynak nézik.
A falumban több helyen élnek cigányok, általában a magyaroktól külön. A Sólyomtelepen, ahol majdnem mindenki a rokonom, főleg romungrók laknak, akik már évszázadok óta Magyarországon vannak és magyarul beszélnek. Az „Alvégben” viszont oláh cigányok laknak. (Az ő nyelvük különben hasonlít a hindihez, a maráthihoz, a pálihoz meg a szanszkrithoz.)
Sajókazára egyre több cigány költözik, lassan mi vagyunk a többség. Ebből van is vita, mert senki nem akar cigány szomszédot. Sok magyar polgármester állandóan azt számolgatja, hogy hányan vannak a cigányok, mikor kerülnek többségbe, mert ettől az egytől tartanak.
Öten vagyunk testvérek. Édesapám 1999-ben meghalt, édesanyám egyedül nevelt bennünket. Állandó munkát nem kapott, ha csak tudott, idénymunkát vállalt, hogy legyen egy kis pénzünk. Ezen kívül az árvajáradékra és a családi pótlékra számíthattunk, az éhenhaláshoz sok, de a megélhetéshez kevés. Úgyhogy takarít, házimunkát végez jobbmódúaknál, kölcsönöket vesz fel uzsorás cigányoktól.
Tovább »
Iskolánk meghív Téged és Kedves Családodat a nágpúri áttérés 51. évfordulójára. Az összejövetel a sajókazai Sólyomtelep futballpályáján kezdődik 2007. október 13-án 11 órakor. Díszvendégünk: Dr. Szőke Judit a Józsefvárosi Tanoda megalkotója.
Tovább »
Az első lépés az Alsószentmártonban töltött egy hét nagy élményt jelentett a Hollandiából érkezett fiataloknak, de a helyiek is szeretnék, ha jövőre visszatérnének a fiúk.
A hollandokról és a cigányokról sok mindent hallani. „Drogoznak” mondják azt egyikről, „lopnak”, „lusták” tartják a másikról. De hogy milyenek a valóságban, csak az tudhatja, aki ismeri őket. Ők már megtették egymás felé az első lépést.
Tovább »
Iskolánk Dr. Ámbédkar indiai történelmi személyről kapta a nevét. Ámbédkar kaszton kívüli pária családban, legkisebb fiúként látta meg a világot. Egy gazdag mahárádzsa ösztöndíja segítségével New Yorkban és Londonban szerzett tudományos fokozatokat, majd visszatért hazájába. Ügyvéd, polgárjogi harcos, majd miniszter lett belőle. A kasztrendszer elnyomásában élő érinthetetlen tömegek helyzetében döntő fordulatot ért el. Úgy látjuk, hogy a romák számára ez igazán időszerű üzenet az őshazából.
Iskolánk olyan észak-magyarországi közösségeket szolgál ki, ahol az érettségizettek aránya jelenleg 1% alatt van. A sajókazai, laki, alsóvadászi, homrogdi cigánytelepeken több ezer ember él, akiket a középfokú közoktatás nem ér el. Hiszünk abban, hogy megfelelő pedagógiai munkával más hazai lakosságcsoportokhoz hasonlóan itt is érettségit és versenyképes szakmát lehet adni a diákok kezébe. Fiatalokat és felnőtteket (nappalin és estin) együttesen tanítunk mert ha egy családból többen is tanulnak, nagyobb az esély a sikerre.
Tovább »
Kategorizálva: 
A nevem Lázi István, de általában Benőnek hívnak. 1987-ben születtem Kazincbarcikán, Borsod megyében. A családom cigány. Ez nem a bőrszíntől függ, egymás között úgyis tudjuk, hogy ki a cigány. Hasonló gondolkodás, azonos kultúra. Sok cigánynak barna a bőre, de nem ez számít. Jöttek hozzánk buddhisták Indiából, és akik együtt láttak minket, azt hitték, hogy a rokonaim jöttek látogatóba. Ha egy indiai nem szólal meg angolul, akkor Magyarországon az emberek cigánynak nézik.
Legaktívabb kommentelők