Dr. Ámbédkar Iskola

Amilyen a tanár, olyan vagyok vele én is

2007.12.10. Kategorizálva: Címlap, Sajtó   

- Téged utálunk, Márk. - A Borsod megyei Sajókazán egy gimnázium igazgatója mondta ezt egy tizenhat éves, öt osztályt végzett, cigány származású diáknak, november 28-án. - Tudom - felelte Márk. Aztán mindketten nevettek. A dr. Ambedkar Gimnázium igazgatója, Derdák Tibor olyan komoly arccal mondta ezt, hogy Márk elbizonytalanodhatott volna, ha nem tudná halál biztosan, hogy az igazgató itt speciel nem utál senkit.

A csereháti Szikszóról származó Márk serdülő kora ellenére öt éve nem járt iskolába, mielőtt a sajókazai gimnáziumba önként betette volna a lábát. Alsóvadászról, Szikszóról, Lakról, és Tomorról huszonhat olyan diák jár most oda, akik többé-kevésbé kihullottak a hagyományos oktatásból még az iskolaköteles koruk idején. Nem végezték el a nyolc osztályt. Az ország egyik legszegényebb, borsodi kistérségében a dr. Ambedkar Gimnázium módszere arra a meggyőződésre épül, hogy ezek az emberek képesek leérettségizni.

Az Ambedkar Gimnáziumot fenntartó Dzsaj Bhím vallási közösség mozgalmat akar a cigányok számára, amelynek az a célja, hogy emeljék fel a fejüket a megaláztatásból.

„Amilyen velem a tanár, olyan vagyok vele én is.” - Így magyarázza Márk, hogy ő, és sok társa miért kerülte éveken át az iskolát, és most miért van önként itt.

Egy másik diák, Péter, aki korábban már börtönben is ült, ezt így magyarázza:

- Itt szembenéznek a tanárok az emberrel. Érted? Őszinték.

Egy indai polgárjogi mozgalom ideológiájára épül ez, amely a szabadság, egyenlőség, testvériség jegyében áll. Az ország legelmaradottabb térségeiben alapítanak gimnáziumokat, amelyekben nemcsak a felemelkedéshez szükséges tudást kapják meg a diákok, hanem azt az igényt is elsajátíthatják, hogy egymással összefogjanak és a közösségükért kiálljanak.

Minden ember egyenlő Magyarországon?

Derdák Tibor szerint a cigány közösségeknek olyan emberekre van szüksége, mint az egyik sajókazai diák, a huszonhét éves, kétgyerekes Siroki Erika.

Sólyom László meglátogatta Siroki Erika iskoláját, Gyurcsány Ferenc pedig a faluját, Erika mindkettejükkel beszélt.

„Sólyom ezzel a látogatással nagyon sokat segített nekünk” - állapítja meg Derdák -, „de aztán kiállt a kamerák elé, és pont az ellenkezőjét mondta annak, mint amit gondolunk. Azt mondta, hogy a magyar vidéknek a mezőgazdasági oktatásra van a legnagyobb szüksége”.

Derdákék szerint viszont a szakmák csak érettségivel együtt tudnak perspektívát adni, az érettségi lehetősége nélkül sokszor napszámosképzés folyik:

„Az érettségivel új osztályhelyzetbe kerülnek. De senki nem kínál nekik érettségit. Ebben a borsodi térségben megszűntek azok az üzemek, amelyek tisztességes megélhetést adtak a képesítés nélküli munkaerőnek” - magyarázza az iskolaszervező.

Siroki Erika levetítette a köztársasági elnöknek azokat a fotókat, amelyeket erre az alkalomra készített. A cigánytelep volt rajta, ahol két utcai csapra jár ki három utca összes lakója, mert a házakban sincs se víz, se gáz.

„A telepen mindenkivel jóban vagyok - meséli Erika. - Mielőtt Sólyom jött, körbementem és lefotóztam, hogy van olyan, ahol tizenhat négyzetméteren lakik a hat gyerek meg a szülők, szóval a házban mindenütt csak ágyak vannak. Egy család borospincében lakik, három gyerek meg a szülők, ablak nincsen.”

- Sólyom mit szólt a képekhez?
- Semmit.

Gyurcsány Ferenc emberei egy rendezett cigányházat kerestek, ahol a miniszterelnök látogatást tehet és elbeszélgethet a romákkal. A választás Erika mamájára esett.

„Bementünk hozzá, lehetett kérdezni… Nem figyelt ránk igazán.” - állítja Erika. A miniszterelnöknek azt panaszolta el, hogy a gyerekét be akarta adni az óvodába, de helyhiányra hivatkozva nem vették fel, aztán pár nap múlva egy szomszédjának a gyerekét meg igen. Gyurcsány erre azt felelte neki, hogy: „túlreagálja a dolgokat, Erika”.

„Minden ember egyenlő” - ismételgeti Siroki Erika. - „Ők is pont ugyanolyan emberek, mint bárki.” - mondja Sólyomra meg Gyurcsányra.

Erika felháborodott egy újságcikken, amelyben a riporter azt kérdezte, vajon az iskolában nem hátráltatják-e a jókat a rosszul tanuló gyerekek (rendszerint romák).

„Miért, hát az ő gyerekeik meghülyülnek tán a mi gyerekeinktől?!” - így kommentálta Erika a kérdést.

„Szörnyen szűklátókörű megközelítés” - véli erről egy tanárnő az Ambedkar iskolában, ahol többféle korú, különböző szinten álló diák kerül egy csoportba:

„A Biblia is azt írja, hogy minden hasznára van az istenszeretőnek. Lehet, hogy az információátadás lelassul egy ilyen iskolában, de a gyerekek jobban megtanulják az egymásra való odafigyelést, megszokják, hogy segíteni kell egymáson, erősebb lesz a szociális érzékük, és ez sokkal fontosabb”.

Emancipáció

Erika elkezdett fellépni a közössége érdekében, de ez ritka példa. Ráadásul nőként teszi ezt, amit a család nehezen emésztett meg. Rendszerint a nők alárendelt szerepet visznek otthon.

Az iskolaudvaron egymástól tizenöt méterre két csoport áll, két faluból. Az egyik közepén egy férfi énekel a másik csoport felé fordulva, amelyik legalább tizenöt méterre van tőle. Amazok lassan veszik le, hogy nekik van címezve az üzenet.

A következő óra után, a szünetben a férfi, aki énekelt, odamegy a másik csoportból egy lányhoz, és megkérdi, járhatnának-e együtt.

A férfi 25 éves, a lány tizenhét.

Errefelé ritka a lagzi. Inkább szöktetések vannak. Ha a szülők elleneznék is a frigyet, a szöktetés után már nincs mit tenni: együtt kell maradnia az ifjú párnak, mert már volt köztük szex. Ilyenkor mindenki elfogadja a házasságot.

A lányok gyakran már kamaszkorban szülnek. És onnantól kezdve alárendelt szerepük van. A konyhában a helyük, és nincs beleszólásuk semmibe.

Az indiai polgárjogi mozgalom, mint alap

A hindu tradíciók szerint a dalitok, vagy más szóval érinthetetlenek beszennyezett emberek, akik csakis alantas munkákra valók. Ez vonatkozik minden utódukra is. Dél-Ázsiában az árnyékukat kerülték a felsőbb kasztokhoz tartozó emberek, mert az is szennyezett. A százmilliós dalit népesség többsége írástudatlan, rabszolgai sorsot él.

A sajókazai gimnázium névadója, Dr. Bhimrao Ramji Ambedkar egyke az elsőknek az érinthetetlenek közül, aki felsőfokú végzettséget szerzett. Közgazdász és jogtudós, polgárjogi harcos, majd 1947-ben miniszter lett belőle. Részt vett a függetlenné váló India modern, liberális alkotmányának kidolgozásában, amely lefektette az alapjait a diszkrimináció és az érinthetetlenség eltörlésének.

De aztán Ambedkar lemondott igazságügy-miniszteri posztról. Arra a következtetésre jutott, hogy a jogegyenlőség, a politikai jogok önmagukban nem képesek az érinthetetlennek születetteket kiszabadítani a kasztrendszerből. Vallást kell váltaniuk, hogy ne érinthetetlenként éljék meg saját magukat, mert ez az alapja a felemelkedésnek.

1956-ban négyszázezer érinthetetlen az ő kezdeményezésére nyilvánosan áttért a buddhista hitre. A példájukat hónapokon belül több millióan követték, és ma már 15 millióan vannak. Többségük a környezetéből kiemelkedve, az elmúlt évtizedekben gyors felemelkedést produkált.

Ez nem iskola pedig

A sajókazai gimnázium fenntartója a Dzsaj Bhím vallási közösség, amelyet Orsós János vezet:

„Anyám nem ír, nem olvas. A hatvan évesek többsége így van ezzel.”

Az Ambedkar Gimnáziumban egyik nap tíz gyerek körbeül egy asztalt és ösztöndíjkérvényt írnak, amibe röviden bele kell venniük a családjuk szociális helyzetét.

- Mi az a szociális helyzet? - kérdi az egyik a másikat.
- Hát az, hogy hány testvéred van, meg ilyenek, érted?

Tizenöt-tizenhat évesek, de a többség számára új információt jelent az a fogalom, hogy „bekezdés”.

Egy szikszó és alsóvadászi lány összehajol:

„A fogalmazásnál asszem úgy van, hogy bevezetés, tárgyalás, befejezés”.

Orsós János szerint porig kellene rombolni az olyan kisiskolákat, ahonnét a szülők elviszik a gyerekeiket máshová, és cigányok maradnak ott. Mert nem mindenütt olyan ideális a helyzet, mint Sajókazán. Sok helyen a gyerekek többsége tanulatlanul hagyja el az iskolákat:

„Vegyünk például egy ezer fős falut, ahol a lakosság harmada cigány. Az iskolában egészen más arányok vannak. A tanulók többsége cigány. Mert egyre több nemcigány szülő elviszi a gyerekét máshova. A cigányok maradnak begettósítva. Sok iskolában gyártják a funkcionális analfabétákat. Gimnáziumba, szakmunkásképzőbe az ilyen iskolákból szinte senki nem megy el. Nagyrészt ez a jellemző példa a cigányok lakta falvakra.”

Egyedül a falusi értelmiség a haszonélvezője az olyan iskoláknak, ahol tényleges pedagógiai eredmény nincs, állítja Orsós. Az ilyen helyeken az EU átlagát többszörösen meghaladó arányban küldik a cigány gyerekeket kisegítőbe, amit Orsós szerint az magyaráz, hogy a kisegítősök után nagyobb állami támogatáshoz jutnak az iskolák:

„Ez lényegében gyarmatosítás.”

- Hogyan hívjátok el a gyerekeket ide? Hogyan magyarázzátok el, hogy ez az iskola más?

„Azt mondjuk, hogy ez egy iskola, ahol érettségizni lehet.”

- És ez elég?

„Igen. Más ezt nem kínálja nekik. Sokan nem is tudják, mi az érettségi. Aztán eljönnek és csodálkoznak: „Ez nem iskola pedig. Nem kiabálnak velünk, körbe kell ülni, áh, ez nem iskola pedig!” És tanulnak maguktól. Most száz diákunk van, jövőre kétszer ennyi lesz. Már nem is kell toborozni, az unokatestvéreken keresztül megy a hírünk. A mostaniak közül huszonhatan olyanok, mint Márk, akinek tizenhat évesen öt osztálya van. És mennyien lehetnek, akik még nem mertek eljönni!”

Orsós szerint, aki az iskolájuk és a buddhizmus kapcsolatát meg akarja érteni, az ne úgy képzelje, hogy itt vallást oktatnak:

„Indiában jöttem rá, hogy mi a buddhizmus számomra: a szociális munka vegyítve a tanítással.”

Oktass,
szerveződj,
mozgósíts!

Derdák Tibor: „Az, ami ma a cigányokkal van, világszerte ismert jelenség, az amerikai feketéktől az indiai dalitokig a lényeg ugyanaz: nem tudják beadni a gyerekeiket rendes iskolába, mert nem ülnek mellé a többiek; ők maguk nem találnak rendes munkát, és a gyerekeiknek sem remélhetnek normális távlatokat; továbbá olyan helyen laknak, ahol ugyanilyen helyzetűek élnek. A Dunántúlon, a beásoknál például a szomszédot úgy mondják, hogy cigán. Tehát a nyelvbe is beépült, hogy csakis cigány lakhat a szomszédban.”

Erre a helyzetre Martin Luther King mozgalma ugyanúgy lehet válasz, mint az indiai Ambedkaré, állítja Derdák, aki ennek lényegét így foglalja össze: oktass, szerveződj, mozgósíts.

„Számunkra ez mélyen vallásos megközelítés. Magyarországon a vasárnapi misére járást tartják vallási gyakorlatnak, meg azt az intézményrendszert, amely lényegében konzervál társadalmi viszonyokat. A mi megközelítésünk más. Mi magukkal a cigány fiatalokkal, akik itt tanulnak, szeretnénk megmozgatni a közösségeket, és megváltoztatni a harmadik világhoz hasonló állapotokat Magyarországon. Az indiai buddhizmus kottára ugyanezt csinálja.”

(Népszabadság)

2 komment:

1 | Almási László

2010. október 21. 20:12

Gratulálok Nektek! Ez igazán nagyszerű! Ilyen suliból kellene még, ahol igazán befogadják a gyerekeket függetlenül attól, hogy honnan jöttek! Sok sikert kívánok!

2 | Váradi Béláné

2011. március 18. 11:31

Sziasztok!Én is ebben az iskolában járok Ózdon.De mondhatom hogy nagyon büszke vagyok arra ,hogy ide járhatok , és lehetőséget kaptam arra hogy minden fizetés nélkül le érettségiz hetek negyven nyolc évesen.Nem sajnálom a fáradságot mert munka után járok iskolába,nagyon szeretnék le érettségizni.
Nagyon szépen köszönöm a lehetőséget.

Kommentküldő:

A név meg fog jelenni, az e-mail nem fog megjelenni, a honlap meg fog jelenni, az összeadás a spamvédelmet szolgálja.

OM-szám

201035 (Ha szeretnéd a Gimnáziumunkat az Oktatási Minisztérium különböző oldalain megkeresni, akkor szükséged lesz erre az azonosító számra.)

Iskolánk 1. rész

Iskolánk (1. rész)
Iskolánk Dr. Ámbédkar indiai történelmi személyről kapta a nevét. Ámbédkar kaszton kívüli pária családban, legkisebb fiúként látta meg a világot. Egy gazdag mahárádzsa ösztöndíja segítségével New Yorkban és Londonban szerzett tudományos fokozatokat, majd visszatért hazájába. Ügyvéd, polgárjogi harcos, majd miniszter lett belőle. A kasztrendszer elnyomásában élő érinthetetlen tömegek helyzetében döntő fordulatot ért el. Úgy látjuk, hogy a romák számára ez igazán időszerű üzenet az őshazából.

Iskolánk 2. rész

Iskolánk (2. rész)
Iskolánk olyan észak-magyarországi közösségeket szolgál ki, ahol az érettségizettek aránya jelenleg 1% alatt van. A sajókazai, laki, alsóvadászi, homrogdi cigánytelepeken több ezer ember él, akiket a középfokú közoktatás nem ér el. Hiszünk abban, hogy megfelelő pedagógiai munkával más hazai lakosságcsoportokhoz hasonlóan itt is érettségit és versenyképes szakmát lehet adni a diákok kezébe. Fiatalokat és felnőtteket (nappalin és estin) együttesen tanítunk mert ha egy családból többen is tanulnak, nagyobb az esély a sikerre.

Iskolánk 3. rész

Iskolánk (3. rész)
Iskolánk személyiség-központú reformpedagógiai eljárásokat, informatikát, angol nyelvet és modern tudományt kínál. Ehhez igénybe vesszük a magyar társadalmi környezet parlagon heverő erőforrásait. Szunnyadó energiákat aktivizálunk azért, hogy hazánk legszegényebb közösségeiben is magas színvonalú középiskolai kínálat jelenjen meg.

Iskolánk 4. rész

Iskolánk (4. rész)
Iskolánk feladata a szűkös létből kivezető utakra rámutatni, és a külvilág felől érkező ingereket „élvezhetővé” tenni. Már az iskola megalapítása előtt éveken keresztül tudatosan személyes kapcsolatokat építettünk a mi diákjaink és más iskolák diákjai között. Feladatunk a diákok és családjaik részére a kedvezőbb helyzetű társadalmi rétegek életmód-mintáinak közvetítése. Különösen égető ennek szüksége az egészségmagatartás területén, hiszen nem azért tanulunk éveket, hogy utána korán meghaljunk, mint a falusi szegény emberek.

Iskolánk 5. rész

Iskolánk (5. rész)
Iskolánk szegregált környezetben jön létre, mégis a társadalmi integráció útját járja. Magas szintű oktatási szolgáltatást hozunk létre abban a közegben, amely teljesen ellátatlan. A hiányt keresletként értelmezzük, és kielégítjük. Az így létrejött szolgáltatás természetesen a nem cigány környezetre is vonzerőt gyakorol, s értékes kapcsolatok épülnek a szegregált közösségek körül. Hiszünk abban, hogy azokból a falvakból, amelyek ma fekete lyukak az ország térképén, fényes csillag válhat.

Iskolánk 6. rész

Iskolánk (6. rész)
Iskolánk a cigánysághoz köthető életmódmintákat értékesként mutatja fel. Az életformát váltó alsóvadásziak, sajókazaiak, lakiak, homrogdiak még legalább egy-két emberöltőn keresztül sok unokatestvérrel, hatalmas rokonsággal fognak rendelkezni. Ez természetesen érték, de a megítélése sajnos korántsem egyértelmű a megye közvéleményében. Az iskola nemzetiségi pedagógiai feladatai közé tartozik hogy a diákjainknak legyenek megalapozott érveik saját életmódjuk vállalásához.

Iskolánk 7. rész

Iskolánk (7. rész)
Iskolánk kínálatának lényege az érettségi. Szakképzést azoknak nyújtunk, akik érettségivel együtt akarnak szakmát szerezni. Még az általános iskolából lemorzsolódott jelentkezőkkel is tisztázzuk: a cél nem pusztán a nyolc osztály - a tanulás nálunk a társadalmi helyzet megváltoztatását célozza.

Az összes rész egyben

Iskolánk

  • Példa egy toleráns szellemű iskolára: [...] Mostani rendhagyó bejegyzésünk vendégszerzője, Derdák Tibor szociológus, a dr. Ámbédkár Iskola igazgatója rövid írásában bemutat
  • Dakota Viktoria: Hiába keresem az adószámot, nincs benne a NAV érvényes civil adatbázisában. Elírták? Dzsaj Bhím Közösségnek, az adószámunk: 18292909
  • Orsós Zoltán: Ott voltam, és nagyon jól sikerült! Sok sikert a továbbiakban
  • Orsós Zoltán: Gratulálok!
  • Puzsár József: Kedves Tibor! Egyik ismerősömtől, Komlós Krisztinától hallottam az Önök iskolájáról. Szeretnék Pécsett gyökeret ereszteni Győr ut

Tartalomjegyzék

Kontakt

    Igazgató: Derdák Tibor

    Cím:
    3720 Sajókaza, Rákóczi F. u. 29.

    Székhely:
    3720 Sajókaza, Sólyom telep 7-9.

    Telephelyek:
    3600 Ózd, Petőfi út 18-20.
    3659 Sáta, Kolozsvári út 5.

    Telefon/Fax:
    (06) 48-788-700

    A fenntartó bankszámlaszáma:
    Raiffeisen Bank,
    12001008-00156776-00100009,
    Dzsaj Bhím Közösség.

Mottó

Tisztánlátás, helyes döntés, megfelelő megszólalás, jó magaviselet, tisztes megélhetés, erős edzés, fegyelmezett figyelem, mélységes mély elmélyedés. (Buddha)

Jeles nap

Boldog Névnapot kívánunk minden kedves Zita nevű látogatónknak!

Eseménynaptár

Szeptember 24-én: Punéi egyezmény

Október 14-én: Nágpúri áttérés

November 28-án: Az orientalisztika napja (Kőrösi Csoma Sándor 1819. november 28-án indult el rejtélyes keleti útjára.)

November 5-től december 14-ig: Sajógalgócon a Lőrincz család 1944-ben négy zsidó munkaszolgálatos fiút bújtatott (Weisz Pált, Glückmann Zoltánt, Havas Istvánt és Kőrősi Istvánt)

Január 19-én: Dr. Martin Luther King Nap

Február 11-én: A vallásszabadság napja (1676-ban Michael de Ruyter Nápolyban kiszabadította a gályarab-prédikátorokat, például Túróczi Végh András füleki prédikátort, Kálnai Péter putnoki lelkészt, Szalóczi Mihály zubogyi prédikátort)

Március 21-én: A faji megkülönböztetés (apartheid) elleni küzdelem napja (1960 óta)

Április 14-én: Dr. Ámbédkar születésnapja

Május 2-án: Buddha születésnapja (2009-ben)

Augusztus 2-án: A cigány holokauszt emléknapja

Legaktívabb kommentelők

  • Orsós Zoltán (9)
  • Fürjesné Zsóka (7)
  • Lázi István János Benő (6)
  • Boda Péter Cino Rrom (6)
  • suzi (4)
  • Beri Amália (4)
  • Derdák Tibor (3)
  • Peti CINO PIKO ROM (3)
  • Zsóka (3)
  • kótai richárd (3)

Látogatóink

Részletek

  • Online: 1
  • Mai látogatók: 24
  • Mai oldal-megtekintések: 40
  • Összes látogató: 97846
  • Összes oldal-megtekintés: 1063642
  • Alexa nemzetközi helyezés: 0

Aktuális grafikonok